2010. december 13., hétfő

Kevés emberben bízom meg és kevés embert tudok igazán szeretni. De akit szeretek azt teljes szívemből szeretem, akiben bízom arra rábíznám az életemet is....nem vagyok biztos sok érzésemben és nem tudok megítélni egy embert csak külső alapján. Idő kell hogy megszeressek valakit és ha megszeretem nem tudom kitörölni az emlékeimből. Szeretném ha szeretnének de senkit sem kényszerítenék rá soha hogy szeressen. Ha szeret valaki örömmel visznzom de előfordul hogy nem tudom viszonozni vagy csak kis idő múlva. Sokszor megbántok embereket de sokszor engem is megbántanak. Olykor olykor hazudok, de hát senki sem tökéletes. Vannak kegyes hazugságok is de azok is mély nyomot hagynak bennem. Van hogy kijelentek valamit ami később megváltozik és ezért mások megszidnak. De az érzések mulandók és gyakran megváltoznak. Van hogy egy barátom megharagszik rám, de megbocsát nekem. Van hogy megbánt egy barátom, de én megbocsátok neki. Vannak az életben óriási problémák de túllehet élni mindent...nem szabad feladni az álmainkat és nem szabad összeomlani ha valaki csalódást okoz. Mert az élet olykor szép is tud lenni, viszont nem tagadom hogy néha én is eldobnám a fenébe. Viszont bolondság nem élni az életünket, ha már megkaptuk. Szóval éld ki minden percét és szeress, nevess, sírj, ha úgyvan és sose add fel! :)

2010. december 2., csütörtök

"Ha van 500 ismerősöd, akikkel jóban vagy, felejtsd el őket... Kibeszélnek és nem bízhatsz bennük. Van 400, akikkel jól elvagy... Na őket is felejtsd el. Válassz ki 90 embert, akik nagyon fontosak neked.. Felejtsd el őket is...Maradjon 2-3 olyan ember, akikkel mindent megosztasz. A többiek véleménye ne érdekeljen. Ne foglalkozz velük..."
Ebben azt hiszem, minden ottvan.

2010. december 1., szerda

Az vagyok, akitől mindig az igazat kapod, nyersen, tömören, akkor is ha fáj. Az vagyok, aki színt visz az életedbe, és nehezen felejthető emlékeket őrzöl majd utánam. Az vagyok, akit elijesztesz ha a négy fal közé csak magadnak akarsz. Az vagyok, akire nem tudsz haragudni, mert egy mosollyal leveszlek a lábadról. Az vagyok, aki szenvedéllyel ég, aki lángra lobbant és ragaszkodva őrzi azt. Az vagyok, aki hamar kiismer és ha nem mutatsz magadból valami újat, valami mást, valamit ami megint rabul ejt, akkor már indulok is tovább. Az vagyok, aki mindig figyel Rád, akivel bármit megoszthatsz és aki addig nyughatatlan míg nem segít rajtad, és újra mosolyogni nem lát. Az vagyok, akitől a legvégső esetben halkan fogod megkapni azt a szót, hogy bocsánat...Az vagyok, aki szüntelenül lefog nyűgözni, aki mindig meglep, aki minden régi titkos vágyadat teljesíteni fogja és cserébe legalább ennyit kér Tőled is..Az vagyok aki ha kudarcot vall, vagy rossz kedve van, semmivel sem tudod felvidítani, inkább felidegesíted majd azzal, hogy ezt megkísérled... Az vagyok, aki önzetlenül önmagadért fog szeretni, de aki csak akkor fogja mondani Neked, amikor ezt valóban úgy érzi. Az vagyok, akit soha nem fogsz megérteni igazán, de akit pont emiatt fogsz csodálni és végtelenül szeretni.