Senkit sem ismerhetünk meg teljesen. Ezért a legfélelmetesebb elfogadni valakit, hittel és bizalommal, és reménykedni, hogy ő is így fogad el minket.
2010. december 13., hétfő
Kevés emberben bízom meg és kevés embert tudok igazán szeretni. De akit szeretek azt teljes szívemből szeretem, akiben bízom arra rábíznám az életemet is....nem vagyok biztos sok érzésemben és nem tudok megítélni egy embert csak külső alapján. Idő kell hogy megszeressek valakit és ha megszeretem nem tudom kitörölni az emlékeimből. Szeretném ha szeretnének de senkit sem kényszerítenék rá soha hogy szeressen. Ha szeret valaki örömmel visznzom de előfordul hogy nem tudom viszonozni vagy csak kis idő múlva. Sokszor megbántok embereket de sokszor engem is megbántanak. Olykor olykor hazudok, de hát senki sem tökéletes. Vannak kegyes hazugságok is de azok is mély nyomot hagynak bennem. Van hogy kijelentek valamit ami később megváltozik és ezért mások megszidnak. De az érzések mulandók és gyakran megváltoznak. Van hogy egy barátom megharagszik rám, de megbocsát nekem. Van hogy megbánt egy barátom, de én megbocsátok neki. Vannak az életben óriási problémák de túllehet élni mindent...nem szabad feladni az álmainkat és nem szabad összeomlani ha valaki csalódást okoz. Mert az élet olykor szép is tud lenni, viszont nem tagadom hogy néha én is eldobnám a fenébe. Viszont bolondság nem élni az életünket, ha már megkaptuk. Szóval éld ki minden percét és szeress, nevess, sírj, ha úgyvan és sose add fel! :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése