2010. szeptember 11., szombat

Azokért a pillanatokért élj, amiket nem tudsz szavakba önteni

Az életem nem mindig úgy alakult ahogy elterveztem, de soha nem futamodtam meg a kihívások elől. Döntéseim többnyire helyesek voltak, ezért fokozatosan mindig előrébb jutottam részben ez a családnak és barátoknak köszönhető. Nem tudok könnyen alkalmazkodni, pedig rohadt sok oldalam van. Valakik azért szeretnek mert féktelenül hülye tudok lenni, mások azért mert mindig megmondom a tutit. Egyesek szerint nem lehet kiismerni mások szerint meg minden mozdulatomat fel lehet ismerni. Komolytalannak tűnök pedig tudok komoly is lenni mert egyáltalán nem nehéz. Félre ne érts átlag ember vagyok, ebben biztos lehetsz, csak egy kicsivel több makacssággal, érzékenységgel, őszinteséggel, türelmetlenséggel és nem kevés őrültséggel fűszerezve. Rájöttem, hogy ki az aki igazán számít, hogy ki az aki sosem számított, ki az aki többé sosem fog, és ki az aki mindig számítani fog. Volt már szerencsém megtapasztalni milyen érzés, hogy ha egy olyan személyben csalódom akiről sosem hittem volna. Gondolom sejted miről beszélek. Valószínűleg több mint egyszer törik össze a szíved és ez minden alkalommal egyre keményebb lesz. Biztos vagyok benne, hogy te is szíveket fogsz összetörni de akkor emlékezz vissza, hogy milyen érzés volt amikor te csalódtál. De igazából az emberrel nem csak úgy történnek ezek a dolgok, csinálja is azt ami történik vele. Akkor is megtesszük, ha rögtön, az első pillanattól érezzük és tudjuk, hogy az amit teszünk akár rosszul sülhet el. De szerintem pont ettől lesz igazán izgalmas az élet, hogy nem szabsz magadnak határokat, hogy nem hagyod, hogy a többi ember elgyengítsen, mert ugyebár kockázat nélkül nincs siker. A legvégén úgysem az fog számítani, hogy mennyi év volt az életedben, hanem, hogy mennyi élet volt az éveidben. Ezért csinálj sok képet, nevess annyit amennyit csak bírsz, higgy a szerelemben, váltsd valóra az álmaidat, tölts minél több időt azokkal akiket szeretsz, mert a legnagyobb igazság amit a megfogalmazhatatlan élettől tanultam, mindig megy tovább.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése